Hal galandfereg

Galandféreg-fertőzés

Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj hal galandfereg ebbe az osztályba. Testük általában fehér, sárgás vagy szürkés árnyalatú. A galandférgek testfelépítése sok szempontból eltérhet az előzőekben tárgyalt két osztályétól. A gazdaállat speciális, de viszonylag állandó belső környezetéhez adaptálódtak. A galandférgeknek több olyan szerve visszafejlődött, eltűnt, amely a feltételezett örvényféregszerű ősöknél még megvolt.

Leegyszerűsödött testfelépítésük jó példa arra, hogy az evolúció során nemcsak egyre bonyolultabb, hanem egyszerű szervezetű hal galandfereg is kialakulnak. Testük általában három részre tagolható.

Hal galandfereg Galandféreg ki talajt terjesztett helminthiasisban A bélflóra felborult egyensúlyának helyreállítása A University of Cambridge és az École Biblique de Jérusalem antropológus kutatói vizsgálatának az volt a célja, hogy meghatározzák, milyen paraziták voltak jelen a Jeruzsálem régi városrészében, a Szent Sír-templom mellett feltárt középkori latrinában. A tudósok a latrinában fellelt 12 koprolitot megkövesedett széklet és az üledéket radiokarbon kormeghatározásnak, továbbá fénymikroszkópos és enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálatnak ELISA vetették alá. A kutatók nagy mennyiségben találtak négy különböző fajhoz tartozó bélféreg-petéket - Ascaris lumbricoides  orsógiliszta , Trichuris trichiura ostorosgiliszta , Taenia sp. Sorozatunkat újabb három betegség ismertetésével és kezelésével folytatjuk.

Speciális testrészük a fej scolexamely a megkapaszkodást szolgálja. Rajta szívógödrök, szívókák, horgok, tüskeszerű nyúlványok lehetnek. Tipikus esetben a scolex után van egy nyaki germinatív zóna, amely az új ízeket proglottis hozza létre Hosszú, lapított testük kevés kivételtől eltekintve ízekre tagolt. Az egyes ízek találkozási helyét egy felszíni barázda, és a vékonyabb izomzat jelzi. Az ízekre tagolt test, az ízek láncolatának neve a sztrobila.

Minden új proglottisz megjelenésével párhuzamosan a hal galandfereg hátrébb kerülnek, és a bennük található ivarszervek fokozatosan fejletté válnak. Testük védőburka tegumentum az előző taxonoknál megismert alapfelépítéshez hasonló A felszíni szinciciális plazmaréteg számos nyúlványt visel.

Ennek elsődleges szerepe feltehetően a felszívó felület növelése. A tegumentum megvédi a férget a gazdaállat lúgos kémhatású emésztőnedveitől, de a vizet és a tápanyagokat átengedi. A galandférgek a pH szempontjából jó tűrőképességűek.

  1. Hal galandfereg. Galandféreg-fertőzés
  2. Enterobiasis, mennyibe kerül
  3. Veszélyt jelenthetnek a kutyák?
  4. Gyakran Diphyllobothrium latum, D.

Közvetlenül a tegumentum alatt vékony, körkörös és egy vagy két hosszanti izomréteg van. A kültakaró alatti parenchimát külső és belső rétegre tagolják az ott lévő erősebb hosszanti és körkörös izomkötegek.

hal galandfereg

Néhány dorzoventrális izomköteg is megfigyelhető. A különböző irányban futó izmoknak különösen fontos szerepük van a szkolexben, ahol a megkapaszkodást biztosító szívókák, horgok mozgatását végzik. Bélcsatornájuk valamennyi fejlődési állapotukban hiányzik, a tápanyagokat teljes mértékben a kültakarón át veszik fel. Lehetséges, hogy a gazdaállat bélcsövének belső falába befúródó szkolex olyan anyagok felvételére is képes, melyre a proglottiszok nem.

A tápanyagok felvételét elősegíti, hogy testük belső ozmotikus koncentrációja alacsonyabb a gazdaállat bélcsatornájában lévő anyagoknál, testfolyadékainál.

hal galandfereg

Testüknek magas a glikogéntartalma. A zsírsavtartalom a glikogén anaerob bontásából származik. A gazdaállat bélcsatornájában lévő szénhidrátok fokozzák a növekedésüket és a petetermelést.

A fehérjék esetleges hiányát jól elviselik.

Hal férgek kezelése

Gázcseréjük a kültakarójukon keresztül megy végbe. Az oxigént felhasználják, ha rendelkezésre áll, de az anaerob légzés dominál. A glikogén anaerob lebontásakor széndioxid és különböző szerves savak keletkeznek. A kiválasztó szervrendszer gyűjtőcsatornái a test két szélén, dorzo- és hal galandfereg futnak végig, hozzájuk csatlakoznak a lángsejtekben végződő csatornácskák. Minden ízben, annak poszterior végén harántágak kötik össze a ventrális helyzetű hosszanti gyűjtőcsatornákat Egyes fajoknál ez az alaptípus leegyszerűsödhet, míg másoknál hal galandfereg például egyes szívókás galandférgeknél hal galandfereg a főcsatornákon kívül számos további, de kevésbé fejlett csatornák is előfordulhatnak.

Idegrendszerük központja, a szkolexben lévő ideggyűrű- és idegsejtcsoport. Ebből a testbe két hosszanti, jól fejlett laterális, és általában további két dorzális és két ventrális helyzetű, vékonyabb mellékidegtörzs indul ki az egyes ízeken keresztül hátrafelé. Minden íz legalább egy harántirányú összekötő ideggyűrűt tartalmaz.

A betegség oka: A betegséget, a hal galandféreg fertőzés Diphyllobothrium latum okozza. A kórokozó kifejlett állapotban 4,m-es is lehet, közti gazdák a rákok és a halak. Az emberi széklettel ürülő peték bekerülve a vizekbe, ott először a rákok, majd halakba kerül. A fertőzés nem megfelelően megfőzött halhús fogyasztásával terjed. Az emberen kívül a féreg végső gazdája lehet a kutya, medve, és más halevő emlős állat.

A szkolexben a kétlebenyű agydúc a transzverzális komisszúrák révén a legfejlettebb laterális törzsekhez és az ott lévő ideggyűrűhöz csatlakozik. A rosztellumban szintén megfigyelhető egy kevésbé fejlett ideggyűrű Speciális érzékszerveik nincsenek, de a kültakaróban módosult érzékelőcsillók ülnek. Az érett ízek fejlett izomzatot, parenchimát és ivarszerveket tartalmaznak.

Az utolsó, legérettebb, esetleg már leváló ízekben viszont gyakorlatilag csak a pete tárolására szolgáló, megnövekedett uteruszt és a parenchimát lehet megtalálni. Szinte valamennyi galandféreg hal galandfereg. Minden egyes proglottiszban van ivarszerv A herék elszórtan helyezkednek el az ízen belül.

A cirrusz alakja, tüskézettsége faji jellegzetesség. A petefészek többnyire páros, elágazó felépítésű.

Galandféreg emberben – Mik a leggyakoribb tünetek?

Az ootype üregéből nyíló uterusz a legtöbb fajnál igen nagy, alakja fajra jellemző alakú, zsákszerű, elágazó vagy hálózatos felépítésű. A belőle kiinduló vagina az ivarnyíláshoz vezet, rajta a pirantel tabletták férgek véleménye során felvett spermiumok tárolására szolgáló ondótartály lehet. Egyes galandférgeknél Bothriocephalus, Dipylidium, Moniezia egy ízben két ivarszerv-garnitúra van, így a proglottisz mindkét oldalán van ivarpitvar.

A hím ivarkészülék általában előbb válik éretté, így a petesejtek megtermékenyítése többnyire egy ízen belül nem megy végbe. Általában két egyed termékenyíti meg egymást kölcsönösen, vagy ugyanazon hal galandfereg két íze között történik megtermékenyítés. A megtermékenyített peték az ivarnyíláson át jutnak ki a külvilágra, vagy a testvégen lévő petékkel telt íz válik le a sztrobiláról.

Azok a fajok, melyek uteruszukból folyamatosan adják le a petesejteket, és így az ízek nem válnak le rendszeresen, hosszúra megnőtt sztrobilával rendelkeznek.

Uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) - csak egyszerűen

A peték általában igen ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, gyakran hónapokig fertőzőképesek maradnak. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi galandféreg fejlődéséhez legalább egy, és általában gerinctelen köztigazdára van szükség. A kifejlett állatok a gerincesek minden osztályának képviselőit károsíthatják. Az emberek is fertőződhetnek. Erre főleg a trópusi területeken, a paraziták fejlődéséhez kedvező táplálkozási szokások és a higiéniás körülmények miatt kerülhet sor.

Tagolatlan galandférgek Caryophyllidea Az ide tartozó fajok teste a többi galandféregtől eltérően nem ízekből áll, hanem tagolatlan, szalag alakú.

Fejükön valódi értelemben vett szívógödröket, szívókákat nem viselnek. Az elülső testvég formája rossz lehelet széklet felülvizsgálatokkal kiszélesedő, gyakran csipkézett.

Főleg édesvízi halak élősködői. Hazánkban őshonos a szegfűféreg Caryophyllaeus fimbricepsmíg a Khawiasinensis Akét említett faj morfológiailag igen hasonló. Kiszélesedő feji végük fodrozott, virágszirmokra emlékeztető nyúlványokat visel. A szikmirigyek a test szélein, az uteruszban tárolt peték a középső régióban helyezkednek el. Köztigazdával fejlődnek. Aférgek a halak bélcsatornájában élnek, ahonnan a petéik a bélsárral jutnak ki a vízbe.

Akialakuló lárva coracidium a csővájó férgek, leggyakrabban a Tubifex tubifex testébe kerül, ahol belőle a procercoid, majd a hal galandfereg lárva jön létre. Ahal testébe a fertőzött Tubifex elfogyasztásával kerül be a plerocerkoid hal galandfereg. Aféreg a hal bélcsatornájában éri el az ivarérettségét. Abélben hámsérüléseket bélgyulladást hal galandfereg, a halak lesoványodnak, súlyosabb esetben a fiatal halak elhullanak.

A szívógödör falában nincs jól fejlett, erős, elkülönült izomzat, az csak a bőrizomtömlő kismértékben módosult része. A sztrobilát felépítő ízek többsége azonos fejlettségi állapotban van. Egyes fajoknál a test tagolatlan, az ízek határa elmosódott.

Hal galandfereg

Az uteruszuknak általában a ventrális oldal középvonalában külön kivezető nyílása van. Fejlődési ciklusuk során petéik a végleges gazda bélsarával kerülnek a vízbe. Itt kialakul a koracidium lárva, amely csillókkal rendelkezik, de hat kapaszkodóhorga is van Az első köztigazda, általában alacsonyabb rendű rák testüregében ebből procerkoid lárva jön létre, míg a második köztigazdában vagy ennek hiányában, a végleges gazdában a plerocerkoid fejlődik ki.

A procerkoid lárva megnyúlt testű, farki részén kapaszkodóhorgokat visel. A második köztigazdába vagy a végleges gazdába kerülve átfúrja magát a bél falán. Ebben a folyamatban valószínűleg az igen fejlett, úgynevezett frontális mirigyváladéka segíti. Megtelepszik az izomzatban vagy a testüregben. Átalakul megnyúlt testű plerocerkoiddá, amelynek feji végén már kialakul a szkolex. Az ivarszervek kivételével valamennyi, a kifejlett állatban is meglévő belső szerv kezdeménye megtalálható benne.

Az ivarszervek csak a végleges gazdába kerülve alakulnak ki. A végleges gazda az egyetlen vagy a második köztigazda elfogyasztásával fertőződik, ahol a plerocerkoid kifejlett féreggé alakul. A Bothriocephalus acheilognathi a Távol-Keletről behurcolt parazita Valamennyi hazai pontyfélében megtalálja életfeltételeit, de elsősorban a pontyot károsítja. Jellegzetes formájú szkolexén két sekély üregű, megnyúlt alakú szívógödör van, amelyek segítségével megtapad a hal belében.

A kifejlett alakok teste 15—20 cm hosszú lehet. Mechanikusan károsítják a bél nyálkahártyáját, gyulladásos folyamatot okoznak. Jelentős mennyiségű táplálékot vonnak el, ezért a halak lesoványodnak. A bélsárral kikerülő petékből koracidium lárvák bújnak ki, amelyeket az evezőlábú rákok táplálkozásuk során vesznek fel.

Testüregükben a lárva továbbfejlődik procerkoiddá. A halak a rákok elfogyasztásával fertőződnek, bélcsatornájukban kialakul a plerocerkoid, majd ebből a kifejlett féreg. A: fejlődésnek indult zigóta, B: koracidium, C: procerkoid, D: plerocerkoid, E: kifejlett féreg Vogel, Rosen és más szerzők nyomán módosítva A szíjgalandféreg Ligula intestinalis kifejlett alakjai A bélsárral kiürült petékből kialakuló koracidiumot a köztigazda evezőlábú rákok veszik fel, bennük kialakul a hal galandfereg.

A rákokat elfogyasztó pontyfélékben, azok hasüregében több mint egy évig fejlődnek a hal galandfereg alakok. Testméretük több tíz centiméteres is lehet. Szinte valamennyi belső szervre igen káros hatással van a hatalmasra növő lárva, így akár már 1—2 példány megtelepedése is a hal elhullásához vezethet. A fertőzés következtében legyengült, a vízfelszín közelében lassan mozgó hal galandfereg elfogyasztó madarakban kialakul a kifejlett féreg.

Ennek elkülönült szkolexe nincs, de a test elülső végén két kisméretű, sekély üregű szívógödör található. Testük külsőlegtagolatlan, rajta harántirányú, felületi befűződések figyelhetők meg. A hosszanti sorba rendezett ivarszervek kivezető nyílásai a test hasi oldalán egymás után következnek. A: szíjgalandféreg Ligula intestinalisB: Bothriocephalus helmint fertőzés Bihovszkij, Edelényi és Molnár nyomán kissé módosítva Szívókás galandférgek Cyclophyllidea A galandférgek fajokban leggazdagabb rendje.

Szkolexükön négy jól fejlett, erős, elkülönült izomzattal bíró szívóka van, amelyek segítségével erősen meg tudnak tapadni a gazdaállat bélcsatornájának falán Egyes fajok szkolexének csúcsán lévő nyúlványon, ormányon rostellum horogkoszorú található, amely még biztonságosabb megkapaszkodást eredményez. A sztrobilát alkotó ízek hal galandfereg fejlettségi állapotban vannak.

A szikmirigy kompakt és az íz hátulsó felében helyezkedik el. Az ivarnyílás általában az íz laterális szélén van. Az uterusznak nincs külön kivezető nyílása, a közös ivarpitvarba nyílik. Fejlődési ciklusuk a szívógödrös galandférgekhez képest egyszerűbb. A pete a végleges gazda bélsarával kerül ki a külvilágra. A petét a köztigazda táplálkozása közben veszi fel. Testében a peteburkon belül kifejlődött hathorgas onkoszféra oncosphaera kiszabadul.

hal galandfereg

Hal galandfereg a gazdaállat szervezetében vándorol, majd egy bizonyos szervben megtelepedve kialakul belőle a végleges lárvaforma A fertőzőképes, végleges lárvaformáknak több típusa van, amelyeket felépítésük alapján csoportosítani lehet.

Így megkülönböztetünk ciszticerkoid cysticercoid típusúakat, amelyek nem hólyagszerűek.

Olvassa el is